Az ivartalanításról
Jelenleg Magyarországon a hobbi célból tartott háziállatok ivartalanítása nem bevett szokás. Bármely társadalmi rétegben megkérdezünk valakit miért nem ivartalanítja kis kedvencét, hasonló válaszokat kapunk: nem természetes, neki is jár egy kis élvezet, el fog hízni, nem akarom megcsonkítani, nincs rá anyagi keret, olyan édesek a kölyökállatok. Nőstény állat esetében még további tévhit, hogy szükséges ivaréretté válnia, de a legjobb, ha az első alom után ivartalanítják.
Nézzük sorra ezeket az érveket!
Ki kérdőjelezi meg, hogy adjon-e enni kedvencének? Pedig az sem természetes. Mióta eszik tápot, konzervet, ember által főzött ételt egy állat? Vajon a lakásban, kertben tartás és ennyi állat kis helyen tartása természetes? Évente milliós mennyiségű állat sintértelepre kerülése természetes?
A hím állatoknak maga az aktus tényleg élvezet. Cserébe, hacsak nem maga a gazda viszi az állatot felpárzani, az állat veszélyezteti testi épségét, sőt az életét is. A hím állatok összeverekednek a nőstényért, ebből sérülések egész skálájával keveredhetnek ki. Ezen kívűl ki vannak téve az elkóborlással járó összes veszélynek: elütheti autó, valamilyen oknál fogva nem talál haza avagy kutyák esetén befogja a sintér. Gyakori, hogy az állatok, még ha szerencsésen haza is jutnak, valamilyen fertőző vagy kullancs által terjesztett betegséget összeszednek. Nos, a nőstény állatok esetében a macskáknál például már az aktus élvezete sem mondható el, hiszen a kandúroknak tüskés a péniszük, oly módon, hogy mikor azt kihúzzák jelentős fájdalmat okoznak a nőstény macskának. A nőstény állatok szervezetét megterheli mind a vemhesség, mind a szoptatás. Az elkóborlás és a fertőzések összeszedése is ugyanolyan gyakori. Nem is említve, hogy a párzás időszakában mennyi bosszúságot tudnak okozni a gazdának, de a szomszédoknak is a megneszült állatok, szétszedett kerítések, átvonyított, átnyivákolt éjszakák…
Egyáltalán nem alapvető, hogy egy ivartalanított állat elhízik. Feltehetően hajlamosabb rá, de egy kis odafigyeléssel, gondos táplálással és sok mozgatással ez teljesen elkerülhető.
Csonkításnak is nevezhető az ivartalanítás, hisz akkor végez az állatorvos megfelelő munkát, ha a hím állatot heréli, a nőstény állatból eltávolítja mind a méhet, mind a petefészkeket (ezt mindig ellenőrizzük le mielött ivartalaníttatjuk állatunkat!). Azonban ha azt tekintjük, hogy az állat életminősége nem romlik, pszichésen nem károsul, nem csökken munkaképessége, teherbírása, sőt, az ivartalanítás az egészségvédelemnek majdnem olyan fontos eszköze, mint a védőoltások, mivel az ivartalanított állatok egészségesebben és évekkel tovább élnek, határozottan pozitívvá válik ez a csonkító eljárás. Gondoljunk csak a mandula vagy vakbél műtétre!
Sokan úgy gondolják az ivartalanítás túl drága, de vegyük figyelembe, hogy egy felesleges alom világra jöttekor (ami évente többször is megtörténhet) mennyi plusz kiadásunk van! Az ivartalanítás díja ezzel szemben egyszeri és egy életre szól! Jobb nem sorolni azokat az eseteket, ahol a megszületett kisállatok nem járnak kiadással…
Sajnos nagyon jellemző, hogy szórakoztatónak tartják a kiskutyákat, kiscicákat, aztán amikor megnőnek már csak koloncnak. Egy állat élete nem játékszer, nem lehet eldobni, ha megunjuk. Sokan megteszik, de mindenkit arra kérünk gondolja végig mielött kedvtelésből szaporítja kedvencét, kedvenceit! Lehet, hogy még jó gazdát is talál nekik, de annyi rossz sorsú állat van, amelyik már megszületett. Sőt, a fiatal állatokkal sok gond is jár, nem szobatiszták, szétrágnak, tönkretesznek dolgokat, és gondos gazda jelentős összegeket költ oltásaikra, féreghajtásukra. Nagyon sok egy év körüli állat válik gazdátlanná, nőstényből sok miután vemhes lett…
Nem kell várni az ivartalaníttatással! Az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a tejmirigy daganata. Ez szuka kutyáknál az esetek felében, nőstény macskáknál szinte mindig rosszindulatú formában jelentkezik, és rövid idő alatt az állat elpusztulásához vezethet. Ennek a betegségnek a veszélye jelentősen csökken, ha az ivartalanítást 2,5 éves kor előtt végezzük el. Az ennél fiatalabb korban, de már a második tüzelés után ivartalanított szukáknál 26%, az első két ivarzás között műtötteknél 8%, az első tüzelés előtt operáltaknál 0,5%-ra csökken a tejmirigy daganat kialakulásának valószínűsége. Ezért lehetőleg az első tüzelés előtt, 6-7 hónapos életkorban ajánlott a nem tenyésztési célból tartott állatok ivartalanítása! Az elmondottak mellett az ivartalanítással megelőzhető a méhgyulladás és a méhdaganatok kialakulása is. Az ivartalanított hím állatoknál pedig nem lép fel here és prosztata megbetegedés.
Az Amerikai Egyesült Államokban már gyakorlat az állatok 2-3 hetes korában történő ivartalanítás, Magyarországon jelenleg ez nem megoldható.
Láthatjuk tehát, hogy az ivartalanítás ellen szóló leggyakoribb és legáltalánosabb érvek alaptalanok, leginkább elterjedt hiedelmek avagy az emberek érzelmeinek kivetítése az állatokra.
Popularity: 1%